Jóslat

Sejtek, de tudni akarok!
Vágyom az ismeretlent,
Tudni mindent, amit még nem tudok!
Várom, hívom a jóslatot!
A jövő jelét te küldd el, szavadra hallgatok, szavadra hallgatok!

Aki téged hallott, az többé már nem hall meg mást!
Aki téged ismer, az benned látja a folytatást!
Aki a jóslatból ért, az tudja, hogy a végtelen mit rejt!
Aki nem fogad el téged, az mindent elfelejt!

Lehet, bár nem történt meg még,
Hogy áltatom magam, és elhiszem,
Hogy minden, ami volt csak semmiség,
De végül, úgyis meghallom hangodat,
Veled idézem, egyszerre látom a jelent, a jövőt, a múltamat, múltamat...

Aki téged hallott, az többé már nem hall meg mást
Aki téged ismer, az benned látja a folytatást
Aki a jóslatból ért, az tudja, hogy a végtelen mit rejt
Aki nem fogad el téged, az mindent elfelejt

Aki téged hallott, az többé már nem hall meg mást
Aki téged ismer, az benned látja a folytatást
Aki a jóslatból ért, az tudja, hogy a végtelen mit rejt
Aki nem fogad el téged, az mindent elfelejt

Viszlek, egyre mélyebbre viszlek magammal
Intsél búcsút a lemaradóknak
Hisz velünk az idő és a halhatatlan dal

Aki téged hallott, az többé már nem hall meg mást
Aki téged ismer, az benned látja a folytatást
Aki a jóslatból ért, az tudja, hogy a végtelen mit rejt
Aki nem fogad el téged, az mindent elfelejt