Dunántúli Sláger

Remegve várok, egy utcasarkon állok
Hiába keresem, nem látom őt
Őt, csak őt, csak őt keresem én
Mikor jön már végre énfelém?
A városban élek egyedül vagyok
Járom az utcákat Rá gondolok
Őt, csak őt, csak rágondolok én
Hogy szólítom majd a nevén?
Egy kocsmában vagyok
A pupilláim nagyok
Meresztem a szemem
Nem látom őt
Őt, csak őt, csak őt kívánom én
Hogy fogom majd átölelni én?
Szombat van, este a parton bolyongok
Lámpák fényében utána kutatok
Őt, csak őt, csak őt imádom én
Mikor lesz már végre az enyém?
A hídon merengek alattam a folyó
Egy férfi lép mellém, de nem hozzám való
Fúj a szél, hajamra hull a hó
Szerelemben élni volna jó
Fúj a szél, hajamra hull a hó
Szerelemben élni volna jó