Veled Vagyok
Edda
4:13Ma még együtt, és nincs tovább Átkozottul kemény a világ Lenyúztunk egymás agyából éveket Szél fújja már az érzelmeket Úgy éreztem kevés, amit adhatok Pedig dehogy és ma már hol vagy Te és én hol vagyok? Téboly, hogy ott vagy, és én várlak Idegen kéz nyúl tested felé Csak a vágy ereje halványul el lassan S már nem hazudunk egymásnak reményt Rád gondolok és újra látlak A napfény áttetszik a hajad szálain Ha álmodom veled Szívem szivárvány fényein lebeg De jéghidegek a reggelek Istenem, pedig már fogtam a kezed Csak nem mertem mondani: Szeretlek, szeress! Templomok lépcsõin várom a csodát Az idõ törvényt ül, s lassan kipipál