Takarj El

Takarj el

Véget ért a nyár, de megmaradt a nagy meleg
A kedélyemet lehűtik saját kis árvizek
Kisodródom akkor is, ha nem sodornak el
Elúszom, ha azt ígérik, “csak lebegni kell”

Panaszkodom panasztalan éveim után
Remény volt a poszterem a kisszobám falán
Veszélyes ha gondolkodik önmagán az én
“Hogy vagy?” - csak te kérdezed meg tényleg őszintén

Ezt nem lehetne kibírni egy pillanatra se
Ha a sötétben a szívverésed nem takarna be
Mert minden, ami látható, az felesleges harc
Az életem csak annyit ér, amennyit eltakarsz

Ma éjjel
Takarj el

Mikor azt hiszed, hogy nyomasztóbb már nem lehet soha
Megszakítja adását az összes csatorna
Bemondják, hogy nemsokára világvége lesz
Kivéve, ha újra győz esetleg a …