Kék Korszak

Tengerkék üveg, és semmi más,
Kék szemüvegben az élet oly csodás!
Felrakom, ha csúnya az idő,
Vagy éppen rossz a kedvem,
A ködös vágyak kitisztulnak bennem!

Szép volt, ami szép volt,
Rossz volt, ami rossz volt,
Csupán a beteg mókus rágódik a múlton,
Jó volt, ami jó volt,
Nem volt, ami nem volt,
Talán majd holnap leszünk igazán a csúcson!
Van szürke fal
De van elég festék!
Tőled, és tőlem,
Kékek az esték!

Tengerkék üveg, és semmi más,
Csak ettől van, hogy nem ér csalódás,
De kék a számlap, kék a mutató,
Kék füstöt fúj az idő,
Ma csodát várok, kék lesz a rózsa, ha kinő!
Szép volt, ami szép volt,
Rossz volt, ami rossz volt,
Csupán a beteg mókus rágódik a múlton,
Jó volt, ami jó volt,
Nem volt, ami nem volt,
Talán majd holnap leszünk igazán a csúcson!
Van szürke fal
De van elég festék!
Tőled, és tőlem,
Kékek az esték!

Szép volt, ami szép volt,
Rossz volt, ami rossz volt,
Csupán a beteg mókus rágódik a múlton,
Jó volt, ami jó volt,
Nem volt, ami nem volt,
Talán majd holnap leszünk igazán a csúcson!
Van szürke fal
De van elég festék!
Tőled, és tőlem,
Kékek az esték!

Szép volt, ami szép volt,
Rossz volt, ami rossz volt,
Csupán a beteg mókus rágódik a múlton,
Jó volt, ami jó volt,
Nem volt, ami nem volt,
Talán majd holnap leszünk igazán a csúcson!
Van szürke fal
De van elég festék!
Tőled, és tőlem,
Kékek az esték!