Feltámad A Tenger

Ha egyszer feltámad a tenger
Akkor leszünk újra szabadok
Hát feltámad a tenger
És majd menekülnek az urak
De hiába is menekülnek
Kigáncsoljuk magukat
Akarom látni ahogy szétesik a világuk
Hogy halkan suttogják el az utolsó hazug imájuk
Eltakarják a szemüket mert meztelen a királyuk
Most menekülnének de itt hagynák az összes hibájuk
Akarom látni ahogy szétesik a rendszer
Hogy kihullik a kezükből lassan az összes fegyver
Csak egyszer végig nézni csillogó szemekkel
Hogy nem kell többet szóba állni soha már ezekkel
Reszket mint a nyárfalevél
Már tudja hogy őt is elfújja a szél
De még hitegeti magát amíg odaér
Hogy nincsen semmi baj
Sírva mulat a magyar
Előre tudja mi a veszte
Már annyiszor volt olyan
Hogy önmagát kicselezte
De az utolsó remény
Sose veszett oda benne
Mer az a végéig kitart
Ja esküszöm az istenemre hogy nem állok be a sorba
A szembeszélben mindig igazabbak a válaszok
És esküszöm hogy addig nem térek már nyugovóra
Amíg egytől egyig nem lesznek örökké hazátlanok
Itt a víz az úr nem a milliárdok
Ha nem értitek meg ezt az a ti hibátok
Meg fojt a mocsok ami belőletek kiszivárog
Süllyedünk a mélybe ahogy egymás alá licitáltok
Most beköszön az ősz hullanak a falevelek
Hulljanak is össze teszem este érte a kezemet
Akármennyit hazudtok meg eljátszátok az eszetek
Már nem figyelünk rá
Most beköszön az ősz hullanak a falevelek
Bujdosnak a vihar elől mint valami eszeveszett
Akármennyit bujkáltok meg eljátszátok az eszetek
Titeket is elvisz az ár