Ellenszélben

Ellenszélben, állandó zűrzavarban
Sűrű ködben, haldokló városokban
Élünk együtt, hátunkon célkereszttel
Egymást nézve, hogy vége lesz—e egyszer
Az ő nyelvükön, álmodunk, gondolkodunk
Utcáikon ugyanúgy otthon vagyunk
Mégis így van, senki sem gyűlöl jobban
Mint a szomszéd, vagy bárki a sarki boltban
Térkövekről feltűző napsütésben
Ránk épített betonszörnyek tövében
Eltöprengünk: ha ez a büntetésünk
Miért nem rémlik, mikor és mit követtünk el?
Nem számítunk részükről kegyelemre
Elfúj a szél nyugat felől keletre
Aki ölni akar, ölni fog
És büszke lesz rá, hogy bánthatott
Útvesztőben, szívünkben dallamokkal
Árral szemben úszunk a csillagokkal
Szennyes folyók felkavart habjai közt
Próbálkozunk, vagy végleg elsüllyedünk
Díszlépésben, erőltetett menetben
Visznek minket vissza az időben
Mintha nem pont ők tanítottak volna minket arra
Amit most lerombolna mind
Nem számítunk részükről kegyelemre
Elfúj a szél nyugat felől keletre
Aki ölni akar, ölni fog
És büszke lesz rá, hogy bánthatott
A szépségről álmodunk
Ha lemegy a nap
De utunkba állnak
A betonfalak
Nem számítunk részükről kegyelemre
Elfúj a szél nyugat felől keletre
Aki ölni akar, ölni fog
És büszke lesz rá, hogy bánthatott
Nem számítunk részükről kegyelemre
Elfúj a szél nyugat felől keletre
Aki ölni akar, ölni fog
És büszke lesz rá, hogy bánthatott