Szárnyas Lázadó

Elvitt az út, az örök lázadás,
Nem nézek hátra, tudom,
távol már a ház.
Kockázat nélkül nincs is életem,
Siker s a hírnév rég nem számít
már nekem.

Csak repülés kell!
Nem menedékhely,
Nem alamizsnák,
Egy jobb világ!

Szabad vagyok, nem kell semmi,
Üvölteni, csendben lenni,
Kitörni és eltévedni jó-o-ó!
A kényelem nem vonz engem,
A szárnyamat rég fölvettem,
Maradhatok örök lázadó-o-ó!

Elvitt az éj, nem baj, ha nem találsz,
Fogd fel csak úgy, hogy addig
csendes lesz a ház!
Úgy érzed néha, föntről valaki lát,
Talán a felhőd fölött most
suhantam át.

Csak repülés kell!
Nem menedékhely,
Nem alamizsnák,
Egy jobb világ!

Szabad vagyok, nem kell semmi,
Üvölteni, csendben lenni,
Kitörni és eltévedni jó-o-ó!
A kényelem nem vonz engem,
A szárnyamat rég fölvettem,
Maradhatok örök lázadó-o-ó!

A kényelem nem vonz többé,
A múltam is váljon köddé,
Maradhatok örök lázadó-o-ó!

Nem számít,
hogy mit várnának mások,
Bárhogy gondolják,
Nem kérek többé hazugságot,
ingyen oszthatnák.
Nem nézem a címlapról a TV-t,
Olcsó boldogság,
Onnan már elköltöztem végképp!

Szabad vagyok, nem kell semmi,
Üvölteni, csendben lenni,
Kitörni és eltévedni jó-o-ó!
A kényelem nem vonz engem,
A szárnyamat rég fölvettem,
Maradhatok örök lázadó-o-ó!
A kényelem nem vonz többé,
A múltam is váljon köddé,
Maradhatok szárnyas lázadó-o-ó