Lányok, Lányok

Lányok, lányok szép leányok
Nézzetek most felém
Szánjatok meg lágy lépteitekkel
Közelítsetek hozzám
A múltam, s mindazt mi voltam
Lám idehoztam, lábatok elé

Lányok, lányok, szép leányok, volt egy közületek
A bőre fátyol, a vére láng volt
Hűs harmatcsepp szíve
Karomba zártam
Szívemmel láttam
Nem is találtam hozzá foghatót

Ő ragyogtatta fel reggel a napot
Mosolyától megmozdult az óceán
Koronájuk meghajtották előtte a tölgyek
Neki nyílt minden búzakalász

Ő ragyogtatta fel reggel a napot
Mosolyától megmozdult az óceán
Koronájuk meghajtották előtte a tölgyek
Neki nyílt minden búzakalász

Május volt, virágos május
Orgonaillatú
De kárhozott volt az az éjjel
Mindhiába vártam rá
Reszkető félsszel
Balga reménnyel
Kerestem őt, de nem leltem nyomát

Évek teltek, vándoroltam a négy égtáj felé
Emlékére nincsen gyógyír
Nem lepi azt el a por
Lányok, lányok mi a tanácstok?
Hogy éljek így, hogy félember vagyok?

Ő ragyogtatta fel reggel a napot
Mosolyától megmozdult az óceán
Koronájuk meghajtották előtte a tölgyek
Neki nyílt minden búzakalász

Ő ragyogtatta fel reggel a napot
Mosolyától megmozdult az óceán
Koronájuk meghajtották előtte a tölgyek
Neki nyílt minden búzakalász

A szerelmed zsarnok
Láncként köti meg karom
Még önmagamé vagyok
Nálam a hatalom
Féltelek szeretni
Túl sok forgott kockán
Veled nem volt szárnyam
Csak két csonka lapockám

Én nem vagyok senkié sem!
Reggelt hozok, s hűvös éjt
(Reggelt hozok, s hűvös éjt)
A birtoklási vágy ölte meg a mi mesénk

Ő ragyogtatta fel reggel a napot
Mosolyától megmozdult az óceán
Koronájuk meghajtották előtte a tölgyek
Neki nyílt minden búzakalász

Ő ragyogtatta fel reggel a napot
Mosolyától megmozdult az óceán
Koronájuk meghajtották előtte a tölgyek
Neki nyílt minden búzakalász