I. Suite In A Minor For Recorder And Strings: V. Réjouissance

Még végtelen az út utazom
Visz könyörtelenül vonatom
Így hát a világ pár arc
Pár édes emlék pár édes csók csupán
Mi az állomásokon vár

Százezer kötél lelkemen
Vissza visszahúz szüntelen
S ha elmarad egy állomás
Vissza sem nézek attól sem félek már
Hogy a füst a szemembe száll

De ha elindul a vonat a szívem majdnem megszakad
Mikor elindul a vonat a szívem majdnem megszakad

Életemet át utazom
Míg megmarad a hó hajamon
S eljön majd egy állomás
A peronról nézem a szemafor zöldre vált
De az én jegyem már lejárt

De ha elindul a vonat a szívem majdnem megszakad
De ha elindul a vonat a szívem majdnem megszakad