Nosztalgia
Manuel
3:10Én nem akarok tönkremenni Te lehet hogy már utálsz Engem ugyanúgy vár a fény Mint az a régi látomás Mikor nem tudom merre jársz Kicsit minden felkavar Ide ugyanúgy jár a szél És én menekülök bárhová Ó, bárhová, ó, bárhová Ó, bárhová, ó, bárhová Ó, bárhová, ó, bárhová Szóval most az egyszer még Engedem, hogy bánts Összezsugorít, egyre tágul a szobám Senki nem segít, nem bírom tovább Ha felnövünk majd egyszer Enyém lesz a világ