Mentalitás

Krisi baktat-baktat kicsibe
szétszednéd, megint mit csinál
sz-sz-szétszedték, mint az isibe
de ha nem szeretsz
akkor konichiwa van
mert ha mindig azt
nézném, más mit csinál
olyan lennék, mint te, kicsi lány
tudod, kezemben tartom
a magányomat rég

nélküled is ro-po-pom
egyedül is ro-po-pom
ma éjjel is ro-po-pom
nélküled is ro-po-pom
ó, te loco, ne ugorj
itt a kezem kinyújtom
hát hadd szóljon
hoy

he said hoy-oy-oy
de te ne foglalkozz vele, te csak
folyj-olyj-olyj
egyre nagyobb lesz ez a kicsike boly-oly-oly
óh, ne szólj-olj-olj
szám ne szólj-olj-olj
(te csak folyj)

Krisi még kicsi volt
így hát nem értette,
hogy miért volt barát, aki menesztette
kiabál, hogyha úgy van kedve
bántja a másikat feledkezve
de az emlékek idebent dörömbölnek
az elmémben gyengéden csörömpölnek
mindig csak azt mondod, mások
de mi vagyunk mások

mert ő végtelen kicsi volt
de már kivirult
csak hozzátok hasonult
kántálja rá-rá-rá-rá rátok
rá-rá-rá-rá rátok,
hogy régen nem akartátok
most miért akarnátok?

ő csúf
le vele
ő túl sok
le vele
egy szép szó
le vele
ő rút
szálljon le a magas lóról
azt spórol, pedig minden nap csak grindol,
ő minden nap egy fátyolban ül

he said hoy-oy-oy
de te ne foglalkozz vele, te csak
folyj-olyj-olyj
egyre nagyobb lesz ez a kicsike boly-oly-oly
óh, ne szólj-olj-olj
szám ne szólj-olj-olj
(te csak folyj)

ó, szánalom, szánalom
de itt van az arcom, én vállalom
mert messze száll dalom, száll dalom
hírnöke legyen a fájdalomnak
messzi szálljon szava
múljon el a tavasz
hulljon le az égbolt

mert tudod, úgy érzed, lehet, hogy mindennek vége
hogy sosem volt rosszabb, a miért pont ének
de szeretném, ha tudnád, te értékes lélek
hogy néha napján tudod, meg én is félek
mert őszinte leszek, én nem ezt vártam
a szenvedéseimben nem ezt láttam
a hőseim magamban piedesztáltam
de minek?

he said hoy-oy-oy
de te ne foglalkozz vele, te csak
folyj-olyj-olyj
egyre nagyobb lesz ez a kicsike boly-oly-oly
óh, ne szólj-olj-olj
szám ne szólj-olj-olj
(te csak folyj)

mentalitás