Magány
Moriones
2:26Ha azt mondod, hogy mindenki Elhagyott téged Akkor rádborul a bús magány És hiába menekülnél Hiába szaladnál A szíved nem visz tovább De mindenki átkot szórt rám Mondd csak hányszor volt már Hogy végleg felemésztett a hamu, s a láng De mikor te ránéztél egy fényképre Ott tudtad, hogy itt nincs vége Mert vannak veled odaát Mindig csak a, csak a baj Dörömböl ez a csatazaj Mindig azt hiszed, hogy itt a vége Jön valami, s felkavar Az élet megy, de néha megállnék Hogy ne érezzem Mennyire szűk kabát lett már Ez az árnyék Ha azt hiszed, hogy igazán szeretnek téged Akkor a végén majd nagyon fáj És hiába vezekelnél, hiába maradnál Nincs többé, elvész immár Mindig csak foly-foly-folyik a szívünk Miközben oly-oly jó lenne így Mit tehettem volna másképp Szerelem, kósza látkép De mindenki átkot szórt rám Mondd csak hányszor volt már Hogy végleg felemésztett a hamu, s a láng De mikor te ránéztél egy fényképre Ott tudtad, hogy itt nincs vége Mert vannak veled odaát Mindig csak a, csak a baj Dörömböl ez a csatazaj Mindig azt hiszed, hogy itt a vége Jön valami, s felkavar Az élet megy, de néha megállnék Hogy ne érezzem Mennyire szűk kabát lett már Ez az árnyék