Darabkák

Az életünk egy vonat, mi rajtunk robog át
S mi szétgurultunk vakon, apró darabkák
Csak ha átölellek, s átölelsz te is, úgy lesz élhetőbb
Mert egybeolvad újra, mit szétszakít a föld

Oh, hát így vált szét, mi egy volt rég
De nem kell más, hogy hazaérj

Ismerj rám egy egyszerű szóból
Ismerj fel, oh oh-oh-oh, a távoli múltból
Fűzd össze félbetépett lényem
Fentről százfelé szórt énem
Minden részt, mit látsz ma belőlem
Már ismersz régen

Jönnél testbe rejtve, fázva, újabb hibákért
Hogy életekbe zárva mindig újra kezdjük egymásért
Hát így vált szét, mi egy volt rég
Mondd, hány kell még, hogy hazaérj (érj)?

Ismerj rám egy egyszerű szóból
Ismerj fel, oh oh-oh-oh, a távoli múltból
Fűzd össze félbetépett lényem
Fentről százfelé szórt énem
Minden részt, mit látsz ma belőlem
Már ismersz régen: a fényem

Láss át a lelkünk fátylán!
Szállj túl a lét falán!

Ismerj rám, és ott leszünk újból
Ismerj fel, oh, a távoli múltból
Fűzd össze félbetépett lényem
Fentről százfelé szórt énem
Minden részt, mit látsz ma belőlem
A létem, a fényem