Akkor Szép Az Erdő

Akkor szép az erdő

Akkor szép az erdő, mikor zöld,
Mikor a vadgalamb benne költ.
A vadgalamb olyan, mint a lány,
Maga jár a szép legény után.
Megvert az Uristen, de nem fáj,
Fügefalevele lehullt már,
Fügefalevele gyógyits meg,
Régi volt szeretőm csókolj meg.

Erre gyere rózsám, nincsen sár,
Nincsen az ajtómon semmi zár,
Nyitva van az ajtóm, bejöhetsz,
Vetve van az ágyam, lefekhetsz.

Ezt a sűrű erdőt járom én,
Ezt a barna kislányt várom én,
Ez a barna kislány Viola,
Én vagyok a vígasztalója.

Téged látlak mindig álmomban,
Álmom után minden dolgomban,
Ha sóhajtok érted a panasz,
Ha örülök érted vagyon az.

Akkor szép az erdő mikor zöld
Mikor a vadgalamb benne költ
Olyan a vadgalamb mint a lány
Sírva sétál a párja után.