Gengetek Ellen

Az égből a fájdalom árad
Ebből festek egy lírai képet
Magam mögé helyezem a lakásban
Autána mondok egy példabeszédet

Balra festem az anyai ösztönt
Jobbra az atyai boldogságot
Középre festek egy fekete pontot
Meg azt a keserű romlottságot

A család, a testvéreim, a szeretteim
Itt van mind a reményem
Égjen a hűvös nyáron a kocsmai zajba a csikk a szemétben

Gyulladjon fel a város a tűzben
Szenvedjen ki ha rossz a karom
Holnap tiszta világgal a rosszakarómra
Adom a jó takarót

Közben a tűzben maradna a nagyja
Kinek nincsen kulcs a bilincsen
Égjen a tisztításnak a lángja, éljen!
Kincs ami nincsen, lincs aki nincsen

Hajnali ganja
Szólít édes ajakkal az ördög
Angyali hangja, angyali hangja
Rakja ki rakja

Játszok a gondolatokkal, ameddig nincsen gondom a TEK-kel
Hátam mögött maradt rengeteg ember
Örökké a gengeteg ellen
Követi az utam rengeteg ember

Sok barátom elmebeteg lett
Engem nem visz a vegyszer
El, mer’ kellek és nem szerepelhetek le

Kellemetlen
Egy-két dolog amiket csinálok, de leszarom
Amíg nem mondtok olyan előadót
Aki itt nem hibázott

Ez amolyan pesti átok
A cigi negyede a Pestisé lett
Csak jövök és baszok, és nem kímélek
Pedig engem az utcákon nem kísérnek

Vagyok aki vagyok
Katona dolog a te mesétek
Mert én bekerelek
Aztán veszem a fekete öltönyöm
Megyek a temetésre
Csak a cigiket nehogy el oltsd
Elkezdem az elején
Aztán a végéig vele égjek

Maradok remetének
Akik akarnak majd azok velem élnek

Bazdmeg
Vagyok aki vagyok
Katona dolgaitok temessétek
Mert én bekerelek?
Aztán veszem a fekete öltönyöm
Megyek a temetésre

Ye-ye, megyek a temetésre
Csak bekerelek?
Aztán veszem a fekete öltönyöm
Megyek a temetésre