Nash - Cinkos

Ködös alkony ez már érzem a haragot
A lemenő nap fényénél a levegőbe harapott
Sötét alakok már írják a jeleket
Láncra vert rabszolgák tapossák a kereket
Az utam hosszú a feladatom számos
Nincs túl sok időm és fel sem adhatom már most
A pillanatra várok mikor a napnyugta belep
És legyek bármilyen fáradt is megint útra kelek
A célom a felhők közt pipázó hegyek
Hogy lángokkal egy időre útjelző legyek
De résen kell lennem és figyelni a hátam
Más is rejtőzik az éjjeli világban
Kövesd csak bátran a tüzet az üzen
Nyisd ki tágra a zemed és a füled
Akad aki prédikál viszet azt hiszem
De átlátszóak mind mint az üveg

Így járok odakint még cinkos az éjjel
Hidegen feketén tele veszéllyel
Egy kis ideig fénylik a távolba a máglya
De a Nap csak hűlt helyét találja

Mászok a hegyre mindegy mi jön velem szembe
A szembeszél a világunk jelenlegi rendje
Nem maradok csendben
Az éjszaka leple a köpenyem
És démonokat utasítok csendre
Jelzőtüzet gyújtok felcsapnak a lángok;
Közeleg a tél amitől nem véd a kabátod
A fehér lovat az oltárhoz vezeti a táltos
Az őseinek áldoz hogy elkerülje az átok
Farkasok csendben bekerítik a nyájat
A csillagos ég alatt vér borítja a tájat
A sötét rengetegben sok a villódzó szempár
Csak akkor menj át ha az életedért nem kár
A bércek masszív háta nekifeszül az égnek
Útnak indulok ha elülnek a fények
A Hold most csak egy sarló előkerül sok gyarló
Akik miatt keleten régen égett a tarló
Sok a baljós előjel az égen
Csak egyre kérlek hogy maradj mindig ébren
Nézd meg hányan vannak a sarokban térden
A tudatukban méreg alszanak mélyen

Így járok odakint még cinkos az éjjel
Hidegen feketén tele veszéllyel
Egy kis ideig fénylik a távolba a máglya
De a Nap csak hűlt helyét találja