Az Életművész

Talán emlékszel, akkor tájt tűntél fel
Álltunk ketten a sorban, de még nem találtunk a szóra
A lélegzetedet tartottad, és a kezeddel a kezemet szorongattad
Vártuk csendben, hogy az óra csengjen, majd bevonulhattunk szépen, rendben
Zöldes-barna kemény padok, azt mondtad: "Én nem maradhatok!"
Hasznos ürügy a testi kényszer, eljátszottad egyszer-kétszer
Mit láttál, és mit tettél? Mond el már, hogy hol van és mennyit ér?

Ha felmászom egy létra, talán foghatom a kezed újra
Hallod tényleg Te vagy a legjobb lenne a király, kösz, hogy mondod
És ha éppen köszönöm szépen, akkor lobog a fejed a szélben
Úgy száll...

Ha könyvet írok rólad, te leszel minden szó és mondat
Na meg a moziban a filmed láttán, Te is csillag leszel a járdán
Akik a neved fölött lépegetnek, had higgyék, hogy ők is szépek
A sorok között él majd tovább, "Kelj már fel, rád vár a világ!
A jövőd éppen most történik, és ha hiszed, hogy Te életed tüze fénylik.
Átjár majd a forró tudat, hogy megmásztad és megcsináltad."
Mit láttál, és mit tettél?
Mond el már, hogy hol van és mennyit ér?

Ha felmászom egy létra, talán foghatom a kezed újra
Hallod tényleg Te vagy a legjobb lenne a király, kösz, hogy mondod
És ha éppen köszönöm szépen, akkor lobog a fejed a szélben
Úgy száll...

az árnyékodban veled szállnék
Veled élnék, felpörögnék
Ájulnánk, ébrednénk
A lépteidben én is járnék
Élet szagú társasjáték
Ébressz már fel!

De honnan is jöhet a szép ígéret, hogy kigyulladhat egy fényes élet
Aki keres, az gyakran talál, de ha nem Te vagy az, inkább a halál
Hűség, de nem szolga módra, ne ülj fel, csak a legjobb lóra
Fittyet hányj a vezényszóra, nem mond igazat minden óda
Ne várj sokat a sok törvénytől, és óvakodj a kis törpétől
Néhány tanács a nagy művésztől, a többit olvasd a kézikönyvből

Ha felmászom egy létra, talán foghatom a kezed újra
Hallod tényleg Te vagy a legjobb lenne a király, kösz, hogy mondod
És ha éppen köszönöm szépen, akkor lobog a fejed a szélben
Úgy száll...