Töltés

Álmomban Makóra busszal járok én is
Néha űrhajóval, de most busszal mégis
Leszállok a hídnál, ahol soha senki
Két sor nyárfa jobbra, odáig kell menni
Mert két sor nyárfa őriz minden kósza lelket
Ha a test ezt a várost elhagyta, mert kellett
Menni vagy meghalni, ki erre, ki arra
A töltésen vonat fut nagy, kék csillagokba
És más titokzatokba
És más titokzatokba

De jó visszajönni, nyárfák közt repülni
Lesz még szőlő mégis, lesz még lágy kenyér is
És ha eljössz, világvége, itt találsz majd engem
Nyárfák közt a szélben zúg, zúg, csak zúg a lelkem
Mert két sor nyárfa őriz minden kósza lelket
Ha a test ezt a várost elhagyta, mert kellett
Menni vagy meghalni, ki erre, ki arra
A töltésen vonat fut üvegcsillagokba
És más titokzatokba, új titokzatokba
Más titokzatokba, új titokzatokba