Trambulin

Nézd ez a gumiszalag nyúlik, de hova szaladunk?
Csak vigyázz, hogy ki ne rúgd magad alól
Hogy át ne szakadjon az anyag ahol a tér
Az anyag a tér a földdel összeér
És a földdel hamarosan egy leszel
Most mindenki nevet de meg leszel, nem fáj

Nem fáj!

Még ide ami marad visszük a poharakat is
Szalámi pattog a kenyereden, a szalámis kenyér a tenyereden
Na szép!
Az izzadságtól harmatos a táj
A fülledtségben nincs hideg, na várj
Az eső szólt és esni kezd ez lényegében ennyi lesz
De úgyis maradunk egyszer majd eláll

A lábak körül az űr lóg csak bele a ponyvába
A szálak közül kihull a vízcsepp szárad a nap sugarától
(Mindent körülölel a fény)
És végre könnyű könnyűnek lenni
Csak a mozgások merevítve a képen az életet
Ne nyaggasd majd elmeséli magától
A valóság laza hálója lebeg felettünk
Mi átütöttük a homlokunkkal a szélét most még látszol
(De körülölel a fény)
Szirmok esnek a sírra ott sírnak a testek sorban
Lesnek az arcok. Az élet mondja
De most már te sem vagy igazából
Te sem vagy igazából
Te sem vagy igazából

Az izzadságtól harmatos a táj
A fülledtségben nincs hideg, na várj!
Az eső szólt és esni kezd ez lényegében ennyi lesz
De úgyis maradunk egyszer majd eláll
Az izzadságtól harmatos a táj
A fülledtségben nincs hideg, na várj!
Az eső szólt és esni kezd ez lényegében ennyi lesz
De úgyis maradunk egyszer majd eláll
Majd eláll (majd eláll)
Majd eláll (majd eláll)
Majd eláll (majd eláll)
Majd eláll