Mozaik

Álmodtam neked, sok kis élettelen
Csillogó mozaik darabkát
Összerakva a képet, elvezetnek hozzám

Álmodtál nekem, sok kis mozdulatlan felhőt
A bársonyos kék égre
Egy soha többé pillanat, mi velünk marad végre

Vár még ránk száz és száz apró mozdulat
Vár még ránk száz és száz külön gondolat
Ez volt minden, amit valaha tőled kértem

Ha elvesztenél, tudnod kell én megkereslek téged
Hogy újra rám találj
Hogy ne félj hogy félek és végleg mellém állj

Elhagyom lassan, sötét árnyékomat végleg
Közeleg a hajnal fénye
Ahogy hozzád tartok, úttalan utakon végre

ain