Hét Völgy

Ó nekem csak a zene maradt
Mer nekem úgy jó, ha ég húr a kezem alatt
Köd borít mindent, mikor felkel a nap
Elrejt a hét völgy, elbújtunk a kertek alatt

Jaj az udvaron a hegedülés
Savanyú cseresznye és keserű méz
A kutya ugatás a hajnali dér
A narancs égbolt, ami hazakísér

Ment a matek, folyton a zsetonon
mezítlábbal fűben, a betonon
Az a szép család, a ház, az út, a kert
Integess anyám a fiad útra kelt


ritmusra pumpál a vér
kövess és mutatom
tempósan megy a szekér
kanyargós utakon
mögöttünk fütyül a szél
így vagyunk szabadok
a hírünk majd hazatér
a szívünk csavarog

ritmusra pumpál a vér
kövess és mutatom
tempósan megy a szekér
kanyargós utakon
mögöttünk fütyül a szél
így vagyunk szabadok
a hírünk majd hazatér
a szívünk csavarog

Vándormadár mutasd meg az irányt
ki kell derítenem, hogy milyen nagy ez a világ
néha fáj még de gyógyítja a sebeimet
ha viszont látom, a Sajót meg a hegyeimet
jaaj ma is hallom azt a zenei részt
a madár dalt, a tücsök ciripelést
a tarka rét a téli hótakaró
ropogós friss levegő és finom útravaló
ég a villany a szülői házban
és gitárzene szól úgy éri a hajnal
fűt az emlék a hideg világban
és jön velem a táj, minden viszek magammal.