Suttognak A Fák

Suttognak a fák, zúg a szél
Az erdő így mesél
Beragyog a fény, körbe jár
Egy tisztás mélyén ránk talál

Ne szégyeld, ha együtt lát a nap
Hisz én téged az égtől kaptalak
Azt hiszem
Ez a szerelem
Végtelen

Őrt állnak a fák, nincs veszély
Az erdőtől mért félsz?
Színes a világ, láss csodát
Az árnyékból, kérlek, lépj ki hát

Ne szégyeld, ha együtt lát a nap
Hiszen téged az égtől kaptalak
Azt hiszem
Ez a szerelem
Végtelen

Már voltak nehéz évek
A világ éget, könnyből vér lett
Nem volt arcunk, nem volt hangunk
Úgy fáj, az élet fáj

Ne szégyelld, ha együtt lát a nap
Hisz én téged az égtől kaptalak
Érted lázadnék, én támadnék
Érted meghalnék, százszor meghalnék

De úgy hiszem
Ez a szerelem
Végtelen