33

Inkább úgy halok éhen azt csinálom mit szeretek!
Mint, hogy úgy haljak meg, ahogy a rák visz benneteket
Felnőttem egy udvarban, fakardommal tök egyedül
Mikor azt mondod magány én tudom, hogy mibe kerül!
A gyerekek kegyetlenek, csúfoltak ahol értek
Először kopasz, aztán zsidót kaptam becenévnek
Ha tudtam volna ennyit számít az orrom mérete
Lehet nem is állok sorba annyit még egy életre
17 voltam mikor integettem anyuéknak
A suliból kivágtak húztam az igát minden nap
Albérletben tizediken csücsültem tök egyedül
Mikor azt mondod magány, én tudom hogy mibe kerül!
Jöttek a dalok, a szerelem, fankadeli a név
Remélem annyi év után érted az egész játék!
Aki fogad és veszít jóképet vágjon csak hozzá
Mielőtt hidakat égetsz, egy kicsit gondolkodjál!
Titkolták előttünk, de rájöttem, hogy mi a magyar!
Aki szodoma helyett, emberekhez méltót akar
Pesti füves gyerekek, rohadt náci ordibáltak
A következő sarkon persze hogy skinheadek vártak
Hazaáruló vagyok, mert nem szidom amit szidnak
Egyik 19 a másik egy híján a húsznak!
Krisna tudatuakhoz jártam, na meg buddhistákhoz
Az univerzumtól kaptam segítséget sok számhoz
33 évesen mint volt Krisztus a kereszten
Imádkozom, hogy ne öljenek majd az én nevemben
Van akinek díjnak jutnak, van kinek tiltólista
De az én szívem tollából nem fogyhat ki a tinta!
Amiért jöttem elmondom, történelembe égjen!
Alkotó ember lettem, ez lett örök menedékem
Mindegy mit csinálsz, csak el ne feledd valamit csinálj!
Amiben úgy elmerülhetsz, hogy az idő is megáll

33
Át télen és nyáron
Rögös utam járom
Köszönöm a világom
Szerelemem, barátom
Ezer életünk látom
Becsülöm nem bánom
Így múlt 33

Egyszer a fiaim majd megértik, hogy mit akartam
Hogy csak a tetteim voltak fontosak nem a szavam!
Egyetlen dolog számít az életben a választás
Így lettem olcsó népbutító helyett tiltólistás
Nem akarom bántani őket, de hát mit mondhatnék!?
A zeneipar meg Feri között óriás szakadék
Életem minden pillanatára élesen emlékszem!
Egyetlen dolgot rakj el belőlem: A nevetésem!
Kevés az időnk hiszen csak néhányszor találkozunk
Ezért mondom annyiszor: Becsüljük meg minden napunk!
Ismerem gazdagok világát, láttam nyomorukat
Ismerem szegények útját, láthattam mosolyukat
Még a legádázabb ellenségemre sem haragszom
Mert igazság szerint értük vívom velük a harcom!
Szeretném ha sok emberhez juthatna el a zeném
Mert én csak előadom, valójában nem az enyém
Mikor leülök és a sorok vezetik a kezem
Köszönöm, hogy itt vagy velem egyetlen jó Istenem!
Annyi csodát és annyi ajándékot kaptam tőled
És ezt jobb ha tudják azok akik utánam jönnek!

33
Át télen és nyáron
Rögös utam járom
Köszönöm a világom
Szerelemem, barátom
Ezer életünk látom
Becsülöm nem bánom
Így múlt 33

Amikor én azt mondom, hogy: Szeretet, nem úgy értem!
Hogy nincs az az ügy, amiért ne folyhatna a vérem!
Ha elődeink láthatnánk, hogy mi lett sarjaikból
Nem hiszem, hogy ölelés telne ki a karjaikból
Úgy érzem sok nyakleves találhatna kisgazdára
Hogy ennyire elfelejtettük: Mi az élet ára!
Ideje volna sétálnod egyet az erdő mélyén
Hogy a világod a szemeddel láthasd, ne a tévén!
33 éve táncol a lelkem itt a testben
És amilyen a formám nem sokáig leszek szellem
Hosszú az ember útja millió koron keresztül
Az a baj, hogy a szenvedélyem úgy érzem nem enyhül
Játszottam eleget a kék és a piros csapatban
Jó vagy rossz zsaru legyek!? Gyere ide, súgd meg halkan!
Az élet játék és én megtanultam jól játszani
Szemét és fájdalom helyett csodákat hátrahagyni!

33
Át télen és nyáron
Rögös utam járom
Köszönöm a világom
Szerelemem, barátom
Ezer életünk látom
Becsülöm nem bánom
Így múlt 33