Kapitány

Volt egy hajóút lenn a déli tengeren
És a nagy fedélzeten
Napozott egy lány
Nem tétováztam, hozzáléptem merészen
Kis kalandot reméltem
De ő így szólt rám

Kapitány, kapitány, ahány dokk, annyi lány?
Kár a szó, értem én, mit kíván
Kapitány, kapitány, van ilyen csacsi lány

Szörnyű vihar volt, tán a nyolcadik napon
És a lány, mert félt nagyon
Odabújt hozzám
Hajnal felé járt, hűvös szellő ébresztett
Könnyes szemmel búcsút vett
S visszanézett rám

Kapitány, kapitány, sose volt még talán
Gyönyörűbb viharos éjszakám
Kapitány, kapitány, van ilyen csacsi lány

Volt egy hajóút, már csak emlékemben él
De ma tőle jött levél
Szinte lángoló
Nincs már nyugalmam, újra felbolydult a múlt
Sosem érzett vágyra gyúlt
Ez a néhány szó

Kapitány, kapitány, jégbe zárt tulipán
Vágyhat így éltető nap után
Kapitány, kapitány, van ilyen csacsi lány

Kapitány, kapitány, téves volt az irány
Az a lány szeretett igazán
Ilyen lányt, kapitány, nem találsz soha tán